Szinte már nincs olyan ember a földön, aki ne használna bármiféle médiát. A rádiózás egy elég régi technika, mégis hatalmas népszerűségnek örvend még napjainkban is.

Auditív reklámeszközök azok az eszközök, amelyek a hallás útján hatnak. A médiamixben a rádió a kiegészítő médium szerepét tölti be: megerősíti az egyéb módon közölt információk hatását, hitelét, emlékezeti értékét. A rádiós hirdetések jellemzői közé tartozik, hogy publicitása nagy, széles szórású tömegkommunikációs eszköz (egy családon belül több is működhet), széles tömeghez szól, egy főre eső költsége alacsony, rugalmas, gyors, presztízse az emberi hang meggyőző voltán alapul, a háttérrádiózásra a megosztott figyelem jellemző, nagy a meddőszórás veszélye, nincs lehetőség a „visszalapozásra”.

Bár megszoktuk a ránk zúduló reklámok mennyiségét mégis eltérő ki mit tart zavarónak. Érdekességképpen említeném, hogy kiderült, hogy a legzavaróbbnak azok a reklámok, amelyek a műsorokat szakítják meg. A reklámozásnak ez a módja szinte mindenkit egyformán zavar. Az első és második hely között óriási a szakadék. Az ezt követő zavaró kategóriába azokat a reklámokat sorolták, amelyeket a műsorok közt sugároznak. Az enyhén zavaró kategóriába tartoznak a rádióreklámok, illetve a postaládába dobott szórólapok. A rendezvényeken látható reklámok, a sajtóban, a boltokban megjelenő hirdetések és az utak mentén található óriásplakátok alig, vagy szinte nem zavarják a fogyasztókat. Viszont érdekes, mert az utóbbi években épp ez a reklámhordozó kapta a legtöbb támadást a politika és hatóságok és tömegkommunikáció részéről.

A rádió reklám elsősorban aktuális információközvetítésére használható médium, fő erőssége a gyors kivitelezhetőség. A mai reklámpiacon elsősorban kiegészítő szerepe van a médiamixben, megerősítheti a más médiumokban közzétett üzeneteket. A rádió komplex reklámkampányokban jól használható. A rádió hirdetés hagyományos formája a felolvasott reklám, azaz a műsorvezető által felolvasott üzenet. A felolvasott üzenet hatékonyságát nagymértékben befolyásolja a felolvasó hitelessége, ismertsége és népszerűsége. A reklámriport során termék és a vállalat részletes bemutatására van lehetőség, hátránya a tetemes műsoridő miatti magas költség.

A reklámok veszélyesek is lehetnek, hiszen ezek révén olyan mesterséges álomvilágba kerülhetünk, ahol minden lehetséges, mindenki szép és boldog, a problémák fél perecen belül megoldódnak. A reklám által sugallt üzenet: a szabad fogyasztás jelent igazi szabadságot és függetlenséget, nem pedig a hosszú távú, kemény munka távoli jövőben jelentkező gyümölcse. A reklámokkal kapcsolatos motívumok kutatása szerint az emberekben erős az igény arra, hogy reklámok révén feloldozást nyerjenek, korábban erkölcstelennek számító tevékenységek, minimum a bocsánatos bűnök kategóriájába kerüljenek át, de még jobb, ha értékként jelennek meg.

A rádió, és minden más reklám funkciói közül egyre erősebben jelenik meg a közvélemény befolyása és szorul háttérbe a tájékoztatás és felvilágosítás. Az üzenet megfogalmazásánál gyakran cél a hitelesség látszatának megteremtése a tények elhomályosításával, de durva hazugság nélkül. Például megtudjuk a reklámból, hogy a termék előnyösebb, de azt nem, hogy minél.

A reklám nem a teljesen pontos információk közlésével válik elsősorban hitelessé, sokkal inkább a hitelesség látszatának megteremtésével. Tartalmi kellék alatt a termékkel kapcsolatos objektíve valós információkat értjük, az annál hatékonyabbnak bizonyuló formai kellék pedig hagyományoknak megfelelő képi környezet, a reklámszerűség. A reklámban tehát fokozottan igaz a mondás, miszerint „a látszat fontosabb mindennél.”

Mindenki más véleménnyel van a hirdetésekről, az biztos. A rádió egy viszonylag tényleg elfogadható platform, hiszen habár rengeteg a reklám, nem annyira erőszakos, mint mondjuk a tévében. Rengeteg szabályozás van érvényben folyamatosan. A szpotok sorozata a reklámblokk. A médiatörvény szabályozása miatt a rádióreklám csak reklámszignállal elválasztott blokkban sugározható. Nonprofit csatorna óránként 3, közszolgálati médium 6, kereskedelmi csatorna pedig 12 percet reklámozhat óránként. Azért talán ez megnyugtató lehet mindenki számára.

A kereskedelmi rádió alapvetően szórakoztató céllal üzemelő rádiócsatorna, nyereség orientált vállalkozás. A non-profit rádió alapvetően nem nyereség érdekelt műsorszolgáltató, működési hírszolgálati tevékenységébe sorolható. A közszolgálati rádió olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati célok irányítják.

Rengeteg kérdés merülhet fel a hirdetésekkel kapcsolatban. Hogyan hat az eladásösztönzés önmagában? Milyen változást eredményez, ha a promóciók előtt hirdet is a vállalat? Mi a célja az eladásösztönzésnek? És a hirdetésnek? Melyik hogyan próbál hatni a potenciálisvásárlóra? Melyik milyen távú hatást fejt ki? Ezeket lehetne fejtegetni egy életen át, de van, hogy jobb hagyni dolgokat.

Abban, hogy életünknek ennyire szerves részévé váltak a reklámok, nagy szerepe van annak, hogy a reklámkiadások rohamosan növekednek, ráadásul a médiafogyasztás aránya is emelkedik. Korten szerint 1950 óta világszinten meghétszereződtek a reklámkiadások, sokkal gyorsabban nőttek, mint az oktatási kiadások, vagy a világgazdaság növekedési üteme.