A rádió és az egyéb médiahirdetések rendkívül felkapottak napjainkban. Talán már annyira természetesek, hogy észre sem vesszük, ha látunk, vagy esetleg hallunk egyet. Hogy ez jó, vagy rossz dolog, természetesen mindenki döntse el maga.

Az elektronikus médiumoknak két nagy csoportját különböztetjük meg, az auditív és az audiovizuális médiumokat. Az auditív médiumok azok, amelyek csak a hallásra hatnak. Ennek a csoportnak a legfontosabb eleme a rádió, azonban ide tartoznak még a hangosbemondók, utcai hangszórók is. Az audiovizuális eszközök több érzékszervre is hatással vannak, mint a látás és a hallás. Az audiovizuális médiumok legfontosabb képviselői a televízió, a mozi és az információs társadalom kialakulásának köszönhetően az Internet. Ezeken kívül még számos más fajtáival találkozhatunk, mint például a diavetítés, filmvetítés, videó, és a különböző számítástechnikai eszközöket alkalmazó előadásmódok.

A hirdetés és az eladásösztönzés egymás kiegészítői. Ez azt jelenti, hogy érdemes őket együtt alkalmazni, hiszen együttes hatásuk nagyobb, mint ha ugyanazt a pénzt csak az egyik, vagy csak a másik marketingkommunikációs eszközre költenénk. Ennek az az oka, hogy a kettőnek más a hatásmechanizmusa: míg a hirdetés a márkaminőségét hangsúlyozza, kiemeli a presztízsértéket és márkahűséget próbál teremteni, addig a promóció a forgalmat rövid távon növeli. Azért is érdemes a kettőt együtt alkalmazni, mert ha túl sok a promóció, azzal éppen a kívánttal ellentétes hatást is elérhetünk: ronthatjuk a márkaimage-ét és az észlelt minőséget azáltal, hogy a fogyasztó figyelmét erősen az ár felé tereljük.

A rádiózás egyik legnagyobb előnye, hogy az emberi hangoknak köszönhetően igen emberközeli, a szóbeli meggyőzés ereje így elég hatásos. A rádió presztízse bár vesztett értékéből az elmúlt évtizedekben, még mindig magasnak mondható. Információértéke is magas, mivel naprakész, aktuális és friss információk, hírek hallhatóak, melyek gyorsan eljutnak a közönséghez. A rádió befogadói helyzetét tekintve egyrészről jónak mondható, mert a nagy számú utazó közönségelérésre tökéletesen alkalmas, másrészről azonban menet közben elnyomhatják a környezeti zajok, valamint gyakori a háttérrádiózás jelensége is, mely akadályokat állít az elé, hogy a hallgatók meghallják és megértsék az üzenetet. Technikai adottságának, azaz a vizualitáshiányának köszönhetően nem alkalmas adatok és számszerű tények közlésére, azonban tökéletesen alkalmas az egyéb csatornákon közzé tett hírek és információk megerősítésére és támogatására. Közönség-összetétele széles, ami azt jelenti, hogy a közvélemény nagy része elérhető, azonban nagy meddőszórásának köszönhetően kiszámíthatatlan is.

A rádióreklámok megítélése kevésbé kedvező a rádió, mint médiumhoz képest, a hallgatók általában nem figyelnek a rádióban elhangzott reklámokra, vagy másra figyelnek vagy reklám esetén elkapcsolják másik csatornára. Az alacsony figyelemszintnek köszönhető, hogy a rádióban gyakran ismétlik a reklámokat, és jelentősen építenek tudatosan csak félig érzékelt hanghatásokra, fülbemászó ritmusokra, zenei betétekre.

A rádióreklámok felépítése szerint 3 féle lehet: narratív, dialógus vagy reklámdal. Narratív reklám esetében a mondanivaló közvetlenül a hallgatóhoz szól, nekik intézik, dialógus esetén párbeszéd zajlik, reklámdal esetében pedig ritmusos, dallamos környezetben helyezik el az üzenetet.

A rádió hirdetések pénztárcakímélőbbek, mint a tv reklámok, de érdemes a megfelelő üzenetet közvetíteni a hallgatók felé.  Minden rádiónál lehetséges az árajánlat kérése, ahol elmondhatja az hirdetni vágyó, hogy mit és hogyan szeretné.

Gyakran fel sem tűnik, hogy a hírek fénysebességgel érkeznek hozzánk, hogy kiváló kép- és hangminőségben hallgathatjuk és láthatjuk rádió- és tévéműsorokat. Tévénézés, rádióhallgatás és a még jellemzően papíron megjelenő újságok lapozgatása közben talán nem is gondolunk arra, hogy az újságírók szinte kizárólag számítógépen készítik el munkáikat, gyakran számítógépes hálózatok segítségével továbbítva azt a szerkesztőségbe. A televízióstábok a távközlési műholdak segítségével a világ bármely részéről élőben tudósíthatnak bennünket a legérdekesebb eseményekről. A rádióműsorok, animációs filmek, reklámok egyre gyakrabban készülnek számítógépen, és ez az eszköz a tévé- és rádióstúdiók adásirányításában is nélkülözhetetlenné vált. Elképesztő, hogy mennyire fejlett lett a média, és annyira gyorsan történik mindez, hogy észre sem vesszük.

A rádió hosszú idők óta népszerű, és valószínűleg az is marad.